A barátság nem csak egy szó,
Mit kidobsz, ha már nem használod,
Meg kell becsülni,
Mintha kincset érne egy percig is,
Feláldozni nem kell életed,
Csak becsüld meg és jobb lesz neked!
Este van, síri csend,
Csak egy ember közelítt feléd,
Talán az akit keresel,
Talán az aki felforgatta életed.
Csak mégsem jön senki,
Képzeleted világa csak játszik,
Nem találod helyed,
Nem tudod hol van az igazi életed.
Vízcseppek hullnak rád az égből,
Háborog, mint féktelen dühkitörés,
Fájdalom van szívedben,
s lelkedben!
Okozója te vagy magad,
Mert elhalasztottad legnagyobb vágyadat!
Nem kell sírni,
Csak ebből tanulni!